A címerezésről néhány szóban. A vetõmagnak való kukoricát két (több) fajta keresztezésével szaporítják. Az egyszerűség kedvéért a porzósat apának, míg amit címerezünk, és ami a termést hozza, anyának nevezzük. Címerezés során a kukorica növény /anya/ porzóját távolítjuk el. Így biztosított, hogy nem önmagát porozza be az anyanövény, hanem keresztezõdika a két fajta. (sokan nem tudják, de a kukorica egylaki növény!!!)

Íme a címer:

Kezdők, de haladók részére is ajánlott kezdetben valamilyen védőeszköz az ember kezére. Ez lehet kesztyű, ragtapasz /ez nem túl jó, mert kiszívja a bőrt/ esetleg fásli. Az alkar védelmére szintén használható a már említett fásli, de ennél jobb a hosszú ujjú ing, vagy a levágott végű zokni. Én ez utóbbira szavazok. Egy idő után hozzászokik a kéz a munkához, és akkor már nem szükséges semmilyen védőfelszerelés. Gitárosok előnyben!

A címerezés egyébként nem túl nehéz. Ezt persze nagyban befolyásolja a kukorica fajtája. Vannak ugyanis kifejezetten nagyra növő fajták, vannak kényes fajták, ezekből általában levél nélkül kell kiszedni a címert. A címer eltávolítása 3 ujjal történik: a hüvelyk, mutató és középső ujjal. Lehetőleg a tövéhez közel körbefogjuk, és kihúzzuk egy határozott mozdulattal. Óvatosan, hogy ne törjön bele a kukoricába! Ha véletlenül beletört, ne hagyjuk benne, mert csak saját magunknak csinálunk többletmunkát utócímerezésre! A címercsonk is képes porozni!!!

A címerezésnek több fázisa van. Ezek: előcímerezés, főcímerezés, utócímerezés. Az előcímerezés során a már nyíló címereket távolítjuk el. Főcímerezésnél az összeset, míg utónál azt, ami a főcímer után maradt.
Minél jobban sikerül a főcímer, annál jobb a tábla, annál kevesebbszer kell utózni. /Általában 3x szoktunk egy táblát/ Figyelem! Minél többet kell egy táblába visszamenni, annál kevesebb pénz jár érte! /mivel jobban szétoszlik!/

Az utócímer technikája: a kezdők egyszerre csak egy sort figyelnek. Célszerű magunk előtt nézni a kukoricák tetejét, és kézzel is végigsimítani! Így, ha esetleg nem is látni a címert, észre lehet venni tapintással is, mert keményebb, mint a körülötte levő levelek! Ha már van némi gyakorlatunk, akkor lehet két sort is nézni egyszerre.

Egyéb munka: kukorica idegenelés, fattyazás, tőszám beállítás. Az idegenelés, mint a nevéből is következik, azt jelenti, hogy a kukoricatáblából ki kell szedni az idegen növényeket. Ezek az eltérő fajta kukoricák. Kis gyakorlás után már felismerhetőek: nagyobbak a többinél, eltérő a levélszínük, levélmintázatuk. Ki kell őket nyírni- vagy kirúgni, vagy lehajolni, és a tövük felett kitörni őket. Nem elég rájuk taposni, mert akkor tovább élnek, és címert is hoznak. Mindenféleképen el kell választani az idegeneket a gyökerüktől!
A fattyazás a legkimerítőbb meló. A kukorica tövéről kinövő mellékhajtásokat kell eltávolítani. Szintén nem elég őket simán letaposni, el kell választani mindet a gyökérétől! Egy kukoricán több fatty is lehet! Ajánlott munkamódszer erre a munkára nincs. Többen kúszásban mennek, mások végig lehajolva. Nekem legjobban a menetiránnyal háttal, lehajolva történő haladás vált be
A tőszámbeállítás nagyon jó munka a fattyazás utáni feszültségek levezetésére. A feladat a túl sűrűn vetett kukorica megritkítása. Az idegenelésnél ismertetett munkamódszerekkel.